Kutatásunkban választ találtunk arra, hogy a válaszadók mennyire elkötelezettek abban, hogy a közösség különböző szintjein (család, szomszédság, település, ország, nemzetközi) potenciálisan bevonódjanak a közösségi döntéshozási folyamatoknak, ezáltal alakítói legyenek a helyi közösségi életnek. Megállapítottuk, hogy általánosságban valamennyi társadalmi csoport sorsát legalább közepesen fontosnak tartják a válaszadók, vagyis nem fordul elő, hogy valamely szubszidiaritási réteg irányában ne mutatnának nyitottságot. Így a kutatásunk hozzáadott értéke, hogy bizonyítást nyert: általános tendenciaként, minél közelebb áll a válaszadókhoz térben és társadalmilag egy adott csoport, annál fontosabb az az életükben: válaszadóinknak összességében nem a haza az első, hanem a család, majd a szomszédaik, településük, és csak a sor végén honfitársaik. A család a saját sorsuknál is, minimálisan ugyan, de előkelőbb helyre került, az EU polgárai pedig a sor legvégén találhatók. A válaszadók az eredmények tükrében mindemellett úgy érzékelik, hogy sokkal kisebb befolyásuk van ezekre a csoportokra, mint amennyire fontosak az életükben